Integrációs csoportosulások és intézményeik

 

Integrációs csoportosulások


A szövetkezeti hitelintézetek kiemelkedő szerepet töltenek be a vidéki lakosság, a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségek pénzügyi szolgáltatással történő ellátásában, a vidékfejlesztésben. Sokat tettek azért, hogy a társadalom széles rétege ne szoruljon ki a pénzügyi szolgáltatásokból. A szövetkezeti kirendeltségek száma az összes hitelintézeti fiók 40 százalékát teszi ki. A települések 1/3-án a szövetkezeti hitelintézetek kizárólagos pénzügyi szolgáltatók.

 

 

2011. január végén 136 szövetkezeti hitelintézet működött Magyarországon. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) 108 takarékszövetkezet tartozott, amely 79,4 százalékot tett ki. A Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségének (TÉSZ) 12 takarékszövetkezet tagja volt, amely 8,8 százalékos részarányt képezett. Befektetőkhöz (Buda-Cash) 7 takarékszövetkezetet soroltunk, amely 5,1 százalékot ért el. Integrációkhoz, befektetőhöz nem tartozott 5 takarékszövetkezet, részarányuk 3,7 százalék lett.  A 4 hitelszövetkezet részaránya mindössze 2,9 százalék volt.

 

Az OTSZ-tagok, illetve a takarékszövetkezetek túlnyomó többsége 1993-ban hozták létre a Takarékszövetkezeti Integrációt, és állami közreműködéssel az OTIVA-t. A takarékszövetkezetek egy kis csoportja alkotja a TÉSZ-t, és intézményvédelmi alapjukat, a TAKIVA-t. A Buda Cash befektető-csoport érdekkörébe tartozó takarékszövetkezetek a REPIVA-t hozták létre, a hitelszövetkezetek intézményvédelmi alapja pedig a HBA. Ezek az intézményvédelmi alapok a hasonló kockázatokat eltérő módon, eltérő költség mellett kezelik. Korábban hat takarékszövetkezet nem csatlakozott egyik önkéntes intézményvédelmi alaphoz sem. Egyikük tevékenységi engedélyét 2011. első napjaiban a PSZÁF visszavonta. Megfelelő intézményvédelem mellett ez elkerülhető lett volna. A kötelező intézményvédelmi tagság, és a harmonizált kockázatvállalás nagyobb pénzügyi biztonságot jelenthetne, és a fajlagos költségekre is kedvező hatással bírna. A szabályozás toleráns, a szövetkezeti hitelintézeti szektor pedig megosztott. A tagok száma jelentősen lecsökkent, kb. 150 ezer fő. Az ügyfelek száma nem csökkent, kb. 1-1,1 millió fő. A továbbiakban a Takarékszövetkezeti Integrációt és intézményeit vesszük sorba.

 

Takarékszövetkezeti Integráció

A SZÖVOSZ felbomlásával illetve a jogutódlással 1990-ben létrejött Országos Takarék-szövetkezeti Szövetség a takarékszövetkezetek összefogását egyedül nem tudta elérni. A takarékszövetkezeteknek pedig szüksége volt a szorosabb együttműködésre, a termékek és szolgáltatások összehangolására, az egységes arculat kidolgozására, a szövetkezeti hitelintézetek iránti bizalom erősítésére, a jó üzleti hírnév biztosítására. A tagok 1993-ban megkötötték, majd többször módosították a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződést. A Takarékszövetkezeti Integráció az OTSZ-OTIVA tagszervezeteiből, az integrációs központi szervekből, az érdekvédelmet, érdekképviseletet ellátó OTSZ-ből, a pénzügyi biztonságot, prudens működést felügyelő OTIVA-ból, a központi bankként is funkcionáló Takarékbankból, és további intézményekből áll.

 

A Takarékszövetkezeti Integráció fontosabb intézményei

 

 


1. Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ)


Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség a takarékszövetkezetek 1990. április 18-án lezajlott I. Kongresszusán az 1971. évi III. törvény alapján létrehozott szervezetnek (SZÖVOSZ) általános jogutódja, társadalmi szervezet, önálló jogi személy. A szövetség feladatait az integrációs társszervekkel és más szövetkezeti, ill. érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve látja el. Az OTSZ tagja lehet bármely takarékszövetkezet, (és a tag takarékszövetkezetből átalakult részvénytársaság), amely egyben tagja az OTIVA-nak is, és viszont.

 

A szövetség országos szervezet, amelyben a döntéseket a választott testületek hozzák. Az OTSZ legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Az OTSZ vezető testülete a héttagú elnökség, amelynek elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség mellett működik az OTSZ tevékenységének tagi felügyeletét ellátó hattagú felügyelő bizottság. Az OTSZ operatív irányítását és általános képviseletét az ügyvezető-igazgató látja el. A Szövetség éves költségvetés alapján működik, a fenntartás költségeit a tagszervezetek viselik a Közgyűlés határozata alapján.

 

A Takarékszövetkezeti Integráció keretében a szövetség kiemelt feladata a tagszervezetei érdekeinek képviselete, védelme, lobbytevékenység folytatása. Az érdekképviseleten kívüli fontos a marketing és üzleti stratégia kialakítása, a kommunikáció kidolgozása, az oktatás megszervezése, és a társadalmi kapcsolatok ápolása.

 

Érdekvédelem terén beszélhetünk belső érdekvédelemről, amely az országgyűlés tagjaival, bizottságaival, a végrehajtó hatalom szerveivel (NGM-mel, MNB-vel PSZÁF-fal, stb.) való kapcsolattartás, lobbizás során érvényesülhet. Ennek keretében a törvényeket, más jogszabályokat véleményeznek, illetve javaslatok terjesztenek elő, együttműködve a társ szövetkezeti és más érdekvédelmi szervezetekkel. Ide sorolhatjuk a külső érdekvédelmet is, amelyet a nemzetközi kapcsolatok ápolása, delegációk küldése, fogadása, a külföldi tapasztalatok átvétele-átadása érdekében folytatnak. A hazai szövetkezeti hitelintézeteket képviselik az európai szövetkezeti banki képviseleti szervezetben, illetve más nemzetközi szervezetekben.

 

Az OTSZ aktívan közreműködik az integrációs marketing, és üzleti stratégia kidolgozásában, elfogadtatásában. Az imázs- (üzenetek megfogalmazása), és a termékmarketing (konkrét tartalmának, összhangjának, arányának) kialakítása a sokféleség miatt nagy gondosságot igényel. A reklám tevékenység, és a média mix összeállítása a marketing stratégiának van alárendelve. Az üzleti stratégia kialakításában igyekszik minden álláspontot szem előtt tartani.

 

A helyes és indokolt kommunikáció fél siker. Ide sorolhatjuk a kapcsolattartást az írott és elektronikus sajtó képviselőivel, az önálló sajtótájékoztatók szervezését, a saját újság (Takarék) kiadását, honlap működtetését. Célja az érdekérvényesítés, a reputáció ápolása, és a tájékoztatás.

 

Az oktatást egyik oldalról külső oktatási intézmények bevonásával, a másik oldalról a saját Takarék Akadémia működtetésével tudják megoldani. A Takarék Akadémia feladata az alap-, és középfokú képzés, tanfolyamok mesterkurzusok, szemináriumok, fórumok, szakmai tanácsadás, ügyfél-konferenciák nemzetközi programok szervezése, rendezése.

 

A társadalmi kapcsolatok keretében Takarékossági Világnap, Nemzetközi Szövetkezeti Nap (többi szövetkezeti szövetséggel együttműködésben), sportrendezvények, nyugdíjas találkozók stb. rendezését, szervezését látja el a Szövetség.

 

Beszámoló a gazdálkodásról:

 

2011

 

2012

 

2. Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA)


Az 1993-ban 235 takarékszövetkezet és a Magyar Állam által alapított OTIVA a legnagyobb hazai önkéntes intézményvédelmi alap a szövetkezeti hitelintézeti szektorban. Társadalmi szervezetként bejegyzett önálló jogi személy, a Takarékszövetkezeti Integráció egyik vezető szerve. Feladatait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bankkal és az Országos Betétvédelmi Alappal (OBA) és az Integráció egyéb vezető szervezeteivel együttműködve látja el.

 

Az OTIVA elsődleges célja az integrált tagszervezetek pénzügyi biztonságának, stabilitásának és fizetőképességének megőrzése, ezzel az intézmény- és betétvédelem biztosítása, a bizalom erősítése. Fő feladata az integrált tagszervezetek prudens működésének betartatása, a válsághelyzetek megelőzése, a tagintézmények szakmai támogatása. A tagszervezetek ügyfeleinek biztonságát az OBA intézményén túl az OTIVA által kezelt Biztonsági Tartalék Alap is garantálja. A tagszervezetek piaci és gazdálkodási helyzete megítélésének legfőbb pillére a tagszervezetek monitoring rendszerben történő vizsgálata, helyszínen kívüli, valamint helyszíni ellenőrzése. Hiányosság esetén intézkedésre szólít fel, kezességet vállalhat, alárendelt kölcsönt nyújthat vagy tőkejuttatásban részesíthet. Indokolt esetben konszolidál.

 

3. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank)


A takarékszövetkezetek 1989. április 18-án, 1 Mrd Ft tőkével alapították meg a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-t, hogy általa olyan szolgáltatások is elérhetővé váljanak, amelyre egyedül nem lennének képesek, az egységes piaci fellépésük létrejöjjön, a szakmai munkájuk, versenypozíciójuk megerősödjön. 2011. elején mérete alapján a PSZÁF a kereskedelmi kis- és középbankok közé sorolja, a mérlegfőösszege kb. 380 Mrd Ft, a saját tőkéje kb. 13 Mrd. Ft.

 

A Takarékbank központi banki feladatokat lát el a szerződött szervezetek viszonylatában, egész tevékenységét, működését az integrációs célok szolgálatába állítja:

  • vezeti a takarékszövetkezetek bankszámláit, pénzforgalmukat lebonyolítja, csatlakozik az országos elszámolásforgalmi rendszerhez,
  • menedzseli a takarékszövetkezetek és a takarékszövetkezeti integráció egésze likviditását,
  • lebonyolítja a takarékszövetkezetek számára szükséges devizaműveleteket, nemzetközi bankkapcsolatokat alakít ki és tart fenn,
  • fellép a bankközi pénzpiacon, a takarékszövetkezetek részvételével hitelezői és tőkebefektetői konzorciumokat szervez,
  • kedvezményes hitellehetőségeket tár fel és közvetít a takarékszövetkezetek számára,
  • közreműködik a stratégiai és üzleti terv, az üzletpolitika, valamint a technikai és a technológiai fejlesztési koncepciók és az alkalmazandó egységes ügyrendek kidolgozásában,
  • szakmai segítséget nyújt az üzleti tevékenység összehangolásához,
  • új, standardizált hitelintézeti termékeket alakít ki,
  • megszervezi és lebonyolítja a lakásszövetkezetek kötelező jegybanki tartaléka elhelyezését,
  • rendszeresen közzéteszi az általa alkalmazott irányadó kondíciókat,
  • készpénz ellátási rendszert tart fenn,
  • közreműködik a tagszövetkezetek bankbiztonsági rendszereinek kiépítésében,
  • befektetési szolgáltatási termékeket kínál a takarékszövetkezetek ügyfelei számára.

 

Kereskedelmi bankként elfogadja a szubszidiaritás elvét, így abban az esetben nyújt szolgáltatást a kiemelt ügyfélcsoportoknak, ha a szerződött szervezeteknek nincs lehetőségük, megfelelő méretük vagy ismeretük az adott szolgáltatás nyújtására. Az önkormányzati ügyfélkört a takarékszövetkezetekkel együttműködve szolgálja ki, vállalati ügyfeleknek pedig csak meghatározott méret felett nyújt szolgáltatásokat.

 

Befektetési bankként kiegészíti a takarékszövetkezetek termékpalettáját, valamint közvetít a szerződött szervezetek és a tőkepiacok között. Teljeskörű befektetési szolgáltatásokat nyújt közvetlenül, illetve ügynökökön keresztül, valamint hozzáférést biztosít a nemzetközi értékpapírpiacokhoz.

 

A Takarékbank Zrt. 63 százalékban hazai tagszervezeti tulajdonban áll, a német, szövetkezeti DZ Bank tulajdoni aránya 37 százalék 2011. elején.

 

3./A  TakarékPont

 

A TakarékPont az integrált tagszervezetek és a Takarékbank együttműködésének olyan megújított, minden eddiginél szorosabb formája, amelynek résztvevői egységes lakossági és kis- és középvállalkozói termékeket és szolgáltatásokat kínálnak azonos márkanév és logó alatt. A TakarékPont együttműködésben részt vevő fiókokban az eddig is jól ismert szolgáltatások mellett egységes banki, befektetési, lakás-előtakarékossági, biztosítási, illetve a közeljövőben már lízingkonstrukciókkal is lehet találkozni. Mindez lehetővé teszi a korábbinál szélesebb szolgáltatási palettát, amely valamennyi fontos, bankfiókban elérhető szolgáltatást magába foglal. Az országos együttműködés nagyobb biztonságot és rugalmasságot jelent, emellett biztosítja a legversenyképesebb megoldásokat. 2011 elején 23 tagszervezet majdnem 350 fiókkal vesz részt benne.

 

4. Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (TAKINFO)


A TAKINFO Kft. a Takarékszövetkezeti Integráció központi informatikai szolgáltatója, melynek fő tevékenységi körébe a számítástechnikai rendszerek fejlesztése és üzemeltetése, számítástechnikai eszközök és szoftverek kereskedelme, valamint a szerviz tevékenység tartozik. Az integrált takarékszövetkezetek közös biztonsági alapja az OTIVA, valamint a takarékszövetkezetek központi bankja a Takarékbank Zrt. által alapított TAKINFO Kft. összekapcsolta a takarékszövetkezeteket a Takarékbankkal, illetve a bankon keresztül az országos és nemzetközi elszámolás-forgalmi rendszerekkel. A korszerű pénzügyi szolgáltatások elérhetősége elképzelhetetlen fejlett infrastruktúra, megfelelő adatátvitelre képes kommunikációs hálózatok nélkül.

 

5. TAK-INVEST Informatikai és Szolgáltató Zrt. (TAK-INVEST)

 

A társaságot 2002-ben a takarékszövetkezetek alapították, hogy magas technikai színvonalú központosított bank-informatikai szoftvert (Eurobank) fejlesszen ki és a kapcsolódó üzemeltetés és folyamatos rendelkezésre állás feltételeit is teremtse meg, mérsékelt árak és költségek mellett.

 

6. Takarék Alapkezelő Zrt.

 

A Takarékbank Zrt. 100%-os tulajdonában lévő vállalkozás, melynek fő tevékenysége a befektetési alapkezelés, azonban portfoliókezelési, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyonkezelési, illetve magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelési tevékenységet is végez.

 

A portfólió kezelés csak intézményi befektetők számára elérhető szolgáltatás. Hozzáférést biztosít a hazai és nemzetközi értékpapír-piacokhoz.

 

7. BANKÜZLET Vagyonkezelő és Hasznosító Zrt.

 

Pénzügyi vállalkozás, amelynek tevékenysége az átvett pénzügyi követelések érvényesítésére, hasznosítására, pénzügyi szolgáltatások közvetítésére irányul.

 

8. Next-Faktor Zrt.

 

A Takarékbank Zrt.-vel részesedési viszonyban lévő pénzügyi vállalkozás tevékenysége a rövidtávú finanszírozás: a hazai és exportkövetelések megvásárlása (faktorálás és forfetírozás), ÁFA-finanszírozás, uniós támogatások finanszírozása stb.

 

9. KÖT Biztosító Egyesület

 

Az Egyesület tagságát jogi- és magánszemélyek alkotják. A jogi személy taggá kizárólag a takarékszövetkezetek, míg magánszemély taggá csak a takarékszövetkezetek ügyfelei válhatnak. A kölcsönösségi alapon működő Egyesület jogi személy tagjai, a biztosítási termékeinken keresztül csökkentik saját hitelezési, illetve ügyfeleik hitelvállalási kockázatát. Az Egyesület termékei között kizárólag kockázati életbiztosítások találhatók.