Társszövetségek

 

(ÁBC sorrendben) 


     Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)


1990-ben alakult. Országos társadalmi, gazdasági, szakmai, vállalkozói, munkáltatói, érdekképviseleti és mozgalmi szervezet, amelyhez a csatlakozás önkéntes. Az ÁFEOSZ alapvető célja mind a szövetségi tagszervezetek (ÁFÉSZ-ek, gazdasági társaságok, egyéb vállalkozások) mind a szövetkezeti tagok, tulajdonosok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük segítése, továbbá a nemzetközi kapcsolatok ápolása.


  Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

 

Az IPOSZ egyik fő célkitűzése, hogy a kisvállalkozások érdekében kialakítsa saját információs és szolgáltatási rendszerét. Az információs rendszer mellett a szolgáltatásokon belül kiemelt fontosságot tulajdonít az olyan szolgáltatásoknak, mint a szakképzés, a minősítési és szabványügyek, a munkahelyi biztonság, a szociális politika és a környezetvédelem kérdései. Az IPOSZ törekvései arra irányulnak, hogy a kisvállalkozások Magyarországon nagyságrendjüknek megfelelő mértékben bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe és az ágazati érdekegyeztetésbe.

 

    Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)

 

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ a mindenkori kormány szociális partnere, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat képviseli, amelyek jellemzően egyéni vállalkozás, vagy családi jellegű társas vállalkozás formájában működnek.

 

A KISOSZ országos szövetsége részt vesz az Országos Érdekegyeztető Tanács és szakbizottságainak munkájában, valamint a tagság érdekében alakításától fogva tagja a gazdasági szaktárca által működtetett Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak. Emellett a KISOSZ tagja a Nemzeti ILO Tanácsnak, a Gazdasági Egyeztető Fórumnak, a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, a Kereskedelmi Tanácsadó Testületnek, valamint nemzetközi szinten az UEAPME Kis- és Középvállalkozások Nemzetközi Szövetségének.

 

   Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)


A szövetség a lakáspolitika alakításában, a lakásszövetkezetek, társasházak fenntartásában, épületenergetikai, felújítási, korszerűsítési területeken jelentkező feladatokhoz nyújt segítséget. Ezen kívüli cél a házkezelő szervezetek működési, a számviteli, a jogi és a közgazdasági környezetének javítása. Ellátnak egyfajta információszolgáltatási, továbbképzési feladatkört is.

 

    Magyar Bankszövetség


A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő szakmai érdekek képviselete, érvényesítése harmadik személlyel szemben; a szakmai álláspontok kialakítása érdekében a bankok szakértőiből álló munkabizottságok létrehozása. A szövetség - tagjai szakmai érdekeinek képviselete érdekében - szakértők bevonásával rendszeresen részt vesz mindazoknak a törvényeknek, jogszabályoknak, programoknak a kidolgozásában, véleményezésében és egyeztetésében, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik a bankszektort. Képviseli a konszenzus elvének megfelelően kialakított állásfoglalásokat a magyar törvényhozás, a kormány különböző fórumain, a törvények, jogszabályok előkészítése során. Véleményezi az MNB monetáris szabályozásának tervezetét, és szorosan együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Fontos feladatának tekinti, hogy együttműködjön más érdekképviseleti szervezetekkel, kifejtve a kereskedelmi bankok véleményét az aktuális gazdasági, pénzügyi stb. kérdésekben.


     Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (MAGOSZ) 


A magyar gazdák egyik érdekvédelmi szervezete. Képviseli a magyar gazdákat itthon és külföldön, képviseli a szövetség tagjait, közvetít a gazdák és a politika között, biztosítja a magyarországi gazdakörök, és tagjaik érdekvédelmét, támogatja a kezdeményezéseket, segíti a gazdák munkáját, a különböző megmozdulások összehangolását, segíti az információcserét a termelők, gazdák között.

 

  Magyar Iparszövetség (OKISZ)

 

A Szövetség vagyoni és infrastrukturális adottságainak segítségével, a szövetségi rendszerben működő tagszervezetek, az általuk megalakított regionális szövetségek, szakmai tagozatok, és a tagszervezetekhez tartozó kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi érdekeinek képviselete, érdekeinek védelme és érvényesítése, részükre kedvező gazdálkodási környezet és az Európai Uniós alkalmazkodás elősegítése, gazdálkodásukat könnyítő és eredményességüket javító szolgáltatások nyújtása, oktatási, képzési, szakképzési feladatok koordinálása, ellátása.

 

      Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

 

Az MKIK alapvető feladata a lobbizás, a tőkekivitel elősegítése, miközben a kis- és középvállalatok érdekeit védi. A kamara programjában szerepel a gazdasági érdekvédelmi szervezet megújítása, a magyar vállalkozók érdekeinek megóvása, illetve, hogy a kamara szolgáltatás-központúvá váljék, melyet úgy kell menedzselni, ahogyan egy nagyvállalatot szokás.

 

Nemzetközi téren a kamara célja a hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének segítése, elsősorban az európai integrációra való felkészítés valamint együttműködési lehetőségek kialakítása a szomszédos országok üzleti köreivel. Említésre méltó a kamarák közti nemzetközi kapcsolat - már szinte minden környező országgal született kétoldalú együttműködési megállapodás - továbbá az MKIK csatlakozott a CEFTA országok kamaráinak multinacionális együttműködését biztosító egyezményhez. 1996-tól működik Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary). 

 

     Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek  Együttműködése HANGYA


A HANGYA célkitűzése a szövetkezeti alapú termelői társulások, ezen keresztül a vidéki társadalom megerősítése, érdekeinek képviselete. E cél érdekében tagjai közé fogad fogad minden olyan mezőgazdasági termelőket tömörítő szövetkezetet/szövetséget, továbbá más olyan - általános szövetkezeti érdekeltségű - szervezetet, amely a szervezet célkitűzéseivel egyetért és a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja. A HANGYA pártoló tagja lehet minden olyan agrárágazati érdekeltségű szervezet, amely támogatja a HANGYA által képviselt szövetkezeti rendszerfejlesztést


Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)


A mezőgazdasági termelők legátfogóbb érdekképviseleti szervezete. Jogelődjét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, 1967-ben hozták létre a mezőgazdasági szövetkezetek. A szövetség 1989. december 10-12-én tartott kongresszusa határozta el a szövetség átalakítását, megnyitva a tagság lehetőségét a mezőgazdaságban tevékenykedő társas vállalkozások (Kft, Bt, Rt), szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók előtt is, felvállalva ezzel a mezőgazdaság ágazati érdekeinek átfogó képviseletét.

 

Országos Szövetkezeti Tanács


A hazai szövetkezeti ágazatokat tömörítő érdekképviseleti szövetség 1971-ben jött létre. Ernyő szervezetként működik, kormányzati partner a szövetkezeteket érintő kérdésekben. Tagjai a Magyar Iparszövetség, a MOSZ, a Hangya Egyesülés, a Gazdakörök Szövetsége, az ÁFEOSZ, az OTSZ, a TÉSZ, Student Iskolaszövetkezet, a LOSZ, és a Szövetkezeti Kutatóintézet. Különböző fórumokon hallatják a hangjukat, ilyen például a Nemzetközi Szövetkezeti Nap, a Világtakarékossági Nap, illetve különböző jubileumi megemlékezések. Fontos platform a szövetkezetfejlesztés, a szövetkezeti kutatás és az ehhez kapcsolódó tudományos munka.

 

    Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (TÉSZ)


A szövetség legfontosabb feladata az érdekképviseleti körébe tartozó takarékszövetkezetek - 2011. elején 12 szövetkezeti hitelintézet - hatékony működésének elősegítése, tevékenységük továbbfejlesztésének támogatása, a csoport egységes arculatának kialakítása és az együttműködés intenzitásának növelése. Feladata továbbá, hogy elősegítse tagszövetkezetei pénzintézeti tevékenységének modernizálását, - devizaszámlák, bankkártyák, konzorcionális hitelek, stb. - a tevékenység bővítését, a biztonságos működés feltételeinek megteremtését.


   Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA)


Ez a TÉSZ-csoport intézményvédelmi alapja, elsődleges célja a tagintézmények prudens működésének, pénzügyi stabilitásának megőrzése, valamint a válsághelyzetek megelőzése és tagjai szakmai támogatása. A tagintézmények ügyfeleinek biztonságát az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) intézményén túl a TAKIVA által kezelt Biztonsági Alap, és az egymás megsegítésére kötött szindikátusi szerződés garantálja.

 

   Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

 

 A VOSZ fontosnak tartja a szétaprózódott munkaadói szervezetek integrációját. Ezért több tucat szakmai érdekképviseleti szövetséggel kötött együttműködési megállapodást vagy tagsági viszonyt. Ezek közül kiemelkedő a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségével (STRATOSZ) kialakított együttműködés (közös székhely, egyeztetett fellépés, stb.) Mindezek nyomán a VOSZ az ország legtámogatottabb érdekképviseleti szervévé vált.